Bár a biokandalló lángjának mozgása feltehetőleg leírható a fizika képleteivel, mégis amikor a tűz felé révedünk, valami varázslatosat és kiszámíthatatlant, akarunk látni. A lángok tánca kaput nyit a fantáziánknak és közös játékra invitálja. A látvány valami ősi, organikus tapasztalatot ébreszt fel bennünk. Úgy tekintünk a lobogásra, mintha eleven műalkotás lenne, amely pillanatról-pillanatra változik, újabb és újabb érzéseket, gondolatokat inspirálva bennünk, a lényege azonban állandó.
Meleget ad, ugyanakkor bensőnkre hat, és a fény és árnyék dinamikus változása véletlenszerűen lényegíti át azt az enteriőrt, ahol élünk. Elmosódnak a kontúrok, új színben tündökölnek fel a tárgyak. A biokandallóink mint valami tehetséges designer estéről-estére átváltoztatja otthonunkat, más és más árnyalatokat kínálva. Bár a biztonságos térbe van zárva, mégis érezzük a tűz vadságát, a szabadság rendjét.
